Íme az „orja” szó részletes magyar nyelvű magyarázata: jelentése, eredete, gasztronómiai szerepe, szinonimái, példák, idegen megfelelői és rejtvényes alkalmazása.
Orja jelentése magyarul – mit jelent?
Az orja (kiejtése: [orja]) a húsos csontdarabot, különösen a sertés vagy marha gerinccsontját jelöli, amelyhez még hús, zsír, porc is tapad.
Leggyakrabban húsleves vagy orjaleves főzésekor használják, ízesítő, tartalmas alapanyagként.
Az orja gasztronómiai fogalma
- Orjaleves: gazdag, csontos, húsos alapanyagból főzött erőleves, különösen disznóvágás után készül. Hagyományosan tészta, répa, zöldség, tojás is kerül bele.
- Az orját gyakran apró darabokra szedik, és külön tálalják vagy disznósajthoz használják fel.
Az „orja” szó eredete
- A szó népi, tájnyelvi eredetű, és főként a magyar vidékeken használatos.
- Feltehetően az „orr, orom, gerinc” szóbokor része.
- A „gerinc” vagy „csontozat” szóból származó elnevezés, csontos testtájékról.
Példamondatok
- „A nagymamám mindig orjából főzött húslevest, az volt a legfinomabb.”
- „Az orja adja meg a levesnek azt a mély, tartalmas ízt.”
- „A disznó orjáját nem dobjuk ki, hanem levest főzünk belőle.”
Az orja szinonimái
- húsos csont
- gerinccsont
- orjalap (főzési célra)
- csontos hús
Antonimák (ellentétek)
- filézett hús
- csont nélküli hús
- sovány hús
Idegen szavak, kifejezések
Nincs pontos, egy az egyben idegen nyelvi megfelelője, de körülírható:
- pork neck bones / meaty bones – angolul (sertésgerinc-csont)
- Suppenknochen mit Fleisch – németül (levesbe való húsos csont)
- osso con carne / ossa carnose – olaszul
- bouillon de viande avec os – franciául
Rejtvényekhez: orja
- „Levesbe való húsos csont, népi szóval” → orja
- „Disznóból főzött, tartalmas levesalap” → orjaleves
- „Disznógerinc más néven” → orja