Az erkölcs jelentése, fogalma magyarul
Az erkölcs az emberek helyes és helytelen viselkedésére, cselekedeteire vonatkozó normák, szabályok és értékek összessége, amelyek társadalmilag elfogadottak vagy elvártak. Az erkölcs az egyéni lelkiismeret és a közösségi együttélés alapját képezi.
Az erkölcs főbb jellemzői
- Normarendszer: meghatározza, mi „jó” vagy „rossz”, „helyes” vagy „helytelen”.
- Társadalmi és egyéni dimenziója is van – eltérhet kultúránként vagy korszakonként.
- Belső meggyőződésen alapul, gyakran nem kényszeríti jog, de morális ítéletet von maga után.
Példa:
„Az erkölcs megköveteli, hogy segítsünk a rászorulókon, akkor is, ha nem kötelez rá törvény.”
Az erkölcs eredete – etimológia
A „erkölcs” szó a régi magyar „erkölteni” (megállítani, visszatartani) igéből ered. A szó a viselkedést szabályozó, visszatartó normákra utal. A fogalom párja a latin eredetű „morál”, amely a mos („szokás”) szóból ered.
Az erkölcs szinonimái és rokon kifejezések
- morál
- etika (tudományos szintű vizsgálatként)
- jellembeli tisztesség
- erkölcsi érzék
- helyes viselkedés
- erkölcsi normák
Idegen szavak és kifejezések
- morality – angol
- Moral / Ethik – német
- moralité / éthique – francia
- moralità / etica – olasz
- moral / ética – spanyol
- нравственность / мораль – orosz
Az erkölcs a rejtvényekben
A „erkölcs” szó gyakori rejtvényszó, például ilyen meghatározásokkal:
- „Jó és rossz közötti eligazodás alapja”
- „A tisztességes élet szabályrendszere”
- „Morál más szóval”
Kapcsolódó megoldások: morál, etika, norma, jellem.
További olvasmány, forrás
- MTA Filozófiai Intézet – Erkölcs és etika viszonya
- Etikai Kódexek – Alapelvek különböző szakmákban
- Pszichoforyou – Erkölcsi dilemmák a mindennapokba