A zsellér jelentése, fogalma magyarul
A zsellér a történelmi Magyarország társadalmi rétegéhez tartozó, föld nélküli vagy kisbirtokkal rendelkező paraszt, aki mások földjén dolgozott, bérmunkásként vagy napszámosként. A zsellérek a jobbágyok alatt helyezkedtek el a társadalmi hierarchiában.
A zsellér életmódja és jellemzői
- Nem rendelkezett saját földdel, vagy csak annyival, amennyi a saját ellátására is alig volt elegendő.
- Bérmunkát végzett a földbirtokosok vagy módosabb parasztok földjén.
- Gyakran alkalmi munkákból élt.
- Lakhatása sokszor a földbirtokos által biztosított, szerény viskó volt.
Példa: „A zsellér már hajnalban kiment kapálni a földesúr földjére.”
A zsellér eredete – etimológia
A „zsellér” szó valószínűleg német eredetű, a Söldner (zsoldos, bérmunkás) szóval rokon. A magyar nyelvben a 15–16. századtól dokumentált. A szó „zsoldos” jelentéséből fejlődött tovább „bérmunkás paraszt” jelentéssé.
A zsellér szinonimái és rokon kifejezések
- földnélküli paraszt
- napszámos
- béres
- kisbirtokos (ritkábban, ha volt kis földje)
- agrárproletár (szociológiai értelemben)
Idegen szavak és kifejezések
- cotter – angol (történelmi fogalom)
- Landarbeiter ohne Boden – német
- paysan sans terre – francia
- contadino senza terra – olasz
- campesino sin tierra – spanyol
A zsellér a rejtvényekben
A „zsellér” szó gyakori rejtvényelem történelmi kontextusban:
- „Földnélküli paraszt”
- „Bérmunkás a földbirtokokon”
- „Napszámos a jobbágy alatt”
- „Régi magyar társadalmi réteg tagja”
További olvasmány, forrás
- MTA – A zsellérek helyzete a feudális Magyarországon
- Sulinet – Társadalmi rétegek a 18–19. századi Magyarországon