Párkány jelentése – Mi az a párkány?
A párkány egy falból, homlokzatból vagy más függőleges felületből kiemelkedő, többnyire vízszintes építészeti elem. Feladata lehet a felület tagolása, díszítése, lezárása, valamint az esővíz távol tartása a faltól.
A hétköznapi szóhasználatban a párkány leggyakrabban az ablak alsó részén elhelyezkedő vízszintes lapot, vagyis az ablakpárkányt jelenti. Tágabb értelemben valamilyen keskeny, polcszerűen kiálló szegély vagy perem is lehet párkány.
Az építészeti meghatározás szerint a párkány a fal felületéből kiülő, általában vízszintes tagolóelem, amely a csapadék távoltartását és az építészeti részek összefogását is szolgálhatja.
Mit jelent a párkány magyarul?
A párkány jelentése a szövegkörnyezettől függően többféle lehet:
- Ablakpárkány: az ablak alsó, vízszintes lezárása.
- Homlokzati párkány: a falból kiemelkedő vízszintes építészeti tagozat.
- Kiálló perem: valamilyen felület keskeny, polcszerű széle.
- Sziklapárkány: hegy- vagy sziklafalból kiugró keskeny, járható vagy állásra alkalmas rész.
- Átvitt értelemben: keskeny, magasban húzódó perem vagy kiszögellés.
Például:
„Virágokat tett az ablakpárkányra.”
„A macska egész délután a párkányon ült.”
„A hegymászók egy keskeny sziklapárkányon pihentek meg.”
Mi az a párkány egyszerűen?
Egyszerűen megfogalmazva a párkány egy vízszintes, kiálló perem vagy felület.
A házakon legismertebb változata az ablakpárkány. Ez az ablak alatt található, és lehet az épület belső vagy külső oldalán.
A külső párkány egyik legfontosabb feladata, hogy az esővizet elvezesse az ablaktól és a homlokzattól. A belső párkány elsősorban az ablak és a fal találkozását zárja le, emellett használható kisebb tárgyak vagy növények elhelyezésére.
Párkány az építészetben
Az építészetben a párkány nemcsak az ablak alatti lapot jelenti. Olyan, a falsíkból kiugró tagozat is lehet, amely vízszintesen végighúzódik az épület homlokzatán.
Az építészeti párkány szerepe lehet:
- a homlokzat tagolása;
- az épületszintek elválasztása;
- a fal felső részének lezárása;
- az ablakok és ajtók kiemelése;
- a csapadékvíz elvezetése;
- az épület díszítése;
- fény- és árnyékhatások kialakítása.
A párkány lehet egyszerű, sima kialakítású vagy gazdagon profilozott és díszített.
Mi az az ablakpárkány?
Az ablakpárkány az ablaknyílás alsó részét lezáró, többé-kevésbé vízszintes építőelem.
Két fő típusa van:
- külső ablakpárkány;
- belső ablakpárkány.
A két elem elhelyezkedése hasonló, feladata azonban eltérő.
Külső ablakpárkány jelentése
A külső ablakpárkány az ablak külső oldalán, a homlokzaton helyezkedik el. Legfontosabb feladata, hogy az ablakhoz érkező és az üvegről lefolyó csapadékvizet a faltól távolabb vezesse.
A megfelelően kialakított külső párkány:
- kifelé lejt;
- túlnyúlik a homlokzat síkján;
- nem engedi a vizet közvetlenül a falra folyni;
- segít megvédeni a vakolatot és a falszerkezetet;
- csatlakozik az ablaktokhoz és a vízszigeteléshez.
A szakszerűtlenül kialakított külső párkánynál víz juthat a falba vagy az ablak körüli szerkezetekbe. Ennek következménye lehet nedvesedés, vakolathiba, penészesedés vagy hőhíd kialakulása.
Belső ablakpárkány jelentése
A belső ablakpárkány az ablak helyiség felőli oldalán található. Ablakkönyöklőnek is nevezik.
Feladata:
- az ablak és a belső fal találkozásának lezárása;
- a csatlakozások eltakarása;
- a belső tér esztétikus kialakítása;
- kisebb tárgyak vagy növények megtartása.
A belső párkány elsősorban esztétikai és gyakorlati szerepet tölt be, míg a külső változatnak jelentős vízelvezetési feladata is van.
Párkány vagy könyöklő?
A hétköznapi nyelvben a párkány és a könyöklő szót gyakran egymás szinonimájaként használják.
Az építőipari szóhasználatban azonban gyakori megkülönböztetés:
párkány: az ablak külső oldalán elhelyezkedő vízelvezető elem;
könyöklő: az ablak belső oldalán található vízszintes lap.
Ez a különbségtétel nem minden szakmai vagy hétköznapi szövegben következetes. A „belső párkány” és az „ablakkönyöklő” általában ugyanazt az elemet jelenti.
Miből készülhet a párkány?
Az ablakpárkány többféle anyagból készülhet.
Gyakori párkányanyagok:
- alumínium;
- horganyzott acél;
- természetes kő;
- műkő;
- gránit;
- márvány;
- fa;
- műanyag;
- laminált forgácslap;
- kerámia;
- beton.
A külső párkánynál fontos az időjárás-, nedvesség- és fagyállóság. Gyakran alumíniumot, acéllemezt vagy követ alkalmaznak. A belső párkányoknál a megjelenés, a tisztíthatóság és a helyiség stílusa is jelentős szempont.
Mi az a vízorr a párkányon?
A vízorr a külső párkány vagy más kiálló építészeti elem alsó oldalán kialakított horony vagy él.
Feladata, hogy a párkányról lefolyó víz a homlokzat síkja előtt lecseppenjen, és ne tudjon a párkány alsó felületén visszafolyni a falhoz.
A megfelelő vízorr segít megakadályozni:
- a homlokzat átnedvesedését;
- a vakolat elszíneződését;
- a víz visszafolyását;
- a falon megjelenő csíkokat és lerakódásokat.
Az építészeti fogalomhasználat a vízorrat kifejezetten a kiülő párkányok és fedőkövek vízelvezető részleteként határozza meg.
A párkány fajtái
Az épületeken többféle párkány fordulhat elő.
Ablakpárkány
Az ablak alsó vízszintes lezáróeleme. Lehet külső vagy belső.
Szemöldökpárkány
Az ablak vagy ajtó fölött elhelyezett, többnyire vízszintes tagozat. Elsősorban díszítő és homlokzattagoló szerepe lehet.
Övpárkány
Az épület homlokzatán vízszintesen körbefutó vagy hosszabb szakaszon végighúzódó tagozat. Gyakran az emeletek vagy az eltérő homlokzati felületek elválasztására szolgál.
Választópárkány
A homlokzat különböző részeit vagy szintjeit választja el egymástól. Az övpárkányhoz közeli jelentésű építészeti kifejezés.
Lábazati párkány
Az épület lábazatának felső lezárása. Elválasztja a lábazatot a homlokzat fölötte található részétől.
Főpárkány
Az épület homlokzatának felső, hangsúlyos lezárása. Gyakran a fal és a tető találkozásánál helyezkedik el.
Koronázópárkány
A homlokzat felső részét mintegy koronaként lezáró, sokszor díszes párkány. Ereszpárkánynak vagy főpárkánynak is nevezhetik.
Ereszpárkány
Az épület felső részén, a tető közelében kialakított párkány. A homlokzat lezárása mellett a csapadék faltól való távoltartásában is szerepet kaphat.
Homlokzati párkány jelentése
A homlokzati párkány az épület külső falán vízszintesen végighúzódó, a falsíkból kiemelkedő elem.
A klasszikus építészetben a párkányok fontos szerepet játszanak az épület arányainak kialakításában. Elválaszthatják egymástól a földszintet és az emeleteket, lezárhatják a lábazatot, vagy hangsúlyozhatják a tető alatti részt.
A profilozott párkányokon a fény és az árnyék váltakozása plasztikusabbá teszi a homlokzat megjelenését.
Sziklapárkány jelentése
A sziklapárkány sziklafalból vagy meredek hegyoldalból kiugró, többé-kevésbé vízszintes, keskeny terület.
Lehet:
- természetes kőzetlépcső;
- hegymászók számára pihenőhely;
- keskeny járható perem;
- állatok tartózkodási helye;
- növényzettel borított kiugrás.
Például:
„A zerge egy keskeny sziklapárkányon állt.”
„A mászók a vihar idejére egy védett párkányra húzódtak.”
Ebben a jelentésben a párkány szó valamilyen függőleges felületből kiugró, polcszerű peremet jelöl.
A párkány szó eredete
A párkány szó német eredetű jövevényszó. Előzménye a középfelnémet parkan, illetve a korai újfelnémet parchkant lehetett, amelyek körülkerített helyet, kerítést vagy falat jelentettek.
A szó végső előzménye valószínűleg egy középkori latin, kerítést vagy sövényt jelentő kifejezés. A magyar szó eredeti jelentése „védfal, sánc” volt, a ma ismert, falból kiálló tagozatot jelentő használata később, metaforikus jelentésváltozással alakult ki.
A szó legkorábbi ismert magyar adata 1295-ből származik. A fal vagy más függőleges felület vízszintes kiszögellését jelentő használata a 16. századtól adatolható.
Párkány mint településnév
A Párkány nagy kezdőbetűvel egy szlovákiai város magyar neve is. A település szlovák neve Štúrovo.
A településnév és a köznévi párkány történetileg összefügghet: az elnevezés eredeti hátterében egy védfalat, sáncot vagy elővárat jelentő szó állhat.
A köznév és a településnév írásmódja:
párkány: építészeti elem vagy kiálló perem;
Párkány: településnév.
Például:
„Új párkányt szereltek az ablak alá.”
„Párkány Esztergommal szemközt található.”
Párkány helyesírása és toldalékolása
A köznévi párkányt kis kezdőbetűvel írjuk:
párkány
Toldalékos alakjai:
- párkányt;
- párkánya;
- párkányon;
- párkányra;
- párkányról;
- párkánynál;
- párkányok;
- párkányokat;
- párkányokkal.
Példák:
„A madár leszállt a párkányra.”
„Megtisztították az ablakpárkányokat.”
„A ház főpárkánya gazdagon díszített.”
A település nevét nagy kezdőbetűvel írjuk:
„Párkányba utazott.”
Párkány szinonimája
A párkány lehetséges szinonimái és kapcsolódó kifejezései:
- könyöklő;
- ablakdeszka;
- ablakpárkány;
- perem;
- szegély;
- kiszögellés;
- kiugró tagozat;
- homlokzati tagozat;
- polcszerű kiállás.
Ezek nem minden mondatban cserélhetők fel egymással.
A könyöklő elsősorban a belső ablakpárkány neve, míg a perem és a szegély általánosabb jelentésű szó.
Párkány antonimája
A párkánynak nincs valódi nyelvtani antonimája.
Építészeti értelemben szembeállítható vele:
- kiugrás – bemélyedés;
- kiemelkedő tagozat – falsík;
- párkány – falfülke;
- külső párkány – belső könyöklő.
Ezek azonban nem minden esetben valódi ellentétes jelentésű szavak, hanem eltérő szerkezeti vagy térbeli fogalmak.
Párkány idegen szavak és kifejezések
window sill – ablakpárkány angolul
external window sill – külső ablakpárkány
interior window sill – belső ablakpárkány
cornice – építészeti fő- vagy koronázópárkány
ledge – keskeny kiálló perem, sziklapárkány
drip edge – vízvető él
drip groove – vízorr, vízelvezető horony
Fensterbank – ablakpárkány németül
Außenfensterbank – külső ablakpárkány németül
Gesims – homlokzati vagy építészeti párkány németül
corniche – párkány franciául, illetve hegyi perem vagy panorámaút elnevezése is lehet
Párkány példamondatok
„A macska az ablakpárkányon napozott.”
„A külső párkány elvezeti az esővizet a homlokzattól.”
„A nappali ablakpárkányára virágokat helyeztek.”
„A felújítás során az épület övpárkányát is helyreállították.”
„A főpárkány gazdag díszítése messziről is jól látható.”
„A hegymászó egy keskeny sziklapárkányon állt meg.”
„A sérült párkány mellett beázott a fal.”
„A belső könyöklő természetes kőből készült.”
Párkány kifejezésekben
Ablakpárkány: az ablak alsó vízszintes lezáróeleme.
Belső párkány: a helyiség felőli ablakpárkány, más néven könyöklő.
Külső párkány: az ablak külső oldalán található vízelvezető elem.
Főpárkány: az épülethomlokzat hangsúlyos felső lezárása.
Övpárkány: az épület homlokzatán vízszintesen végighúzódó tagozat.
Lábazati párkány: a lábazat felső lezárása.
Szemöldökpárkány: ablak vagy ajtó fölötti vízszintes tagozat.
Sziklapárkány: sziklafalból kiugró keskeny felület.
Párkányfogadó: az ablakszerkezetnek az a része vagy csatlakozási felülete, amelyhez a külső és belső párkány kapcsolódik.
Párkány rejtvényekben
A párkány gyakori keresztrejtvény-megfejtés.
Lehetséges meghatározások:
„Ablak alatti perem”
„Virágcserepek helye az ablaknál”
„Falból kiugró tagozat”
„Ablakkönyöklő”
„Homlokzati szegély”
„Sziklafal keskeny pereme”
„Macska ülhet rajta az ablakban”
„Esővizet elvezető ablakelem”
A PÁRKÁNY szó 7 betűből áll.
Rövidebb rejtvénymegfejtésként előfordulhat:
PÁRKÁNY = perem, szegély, könyöklő vagy kiugrás, a meghatározástól és a rendelkezésre álló betűhelyektől függően.
Kapcsolódó szavak a párkány témájában
ablak, ablakpárkány, könyöklő, homlokzat, fal, vízorr, vízvető, párkányfogadó, nyílászáró, övpárkány, főpárkány, lábazati párkány, szemöldökpárkány, ereszpárkány, sziklapárkány, tagozat, kiszögellés.
Párkány röviden
A párkány definíciója szerint valamely falból vagy függőleges felületből kiemelkedő, többnyire vízszintes tagozat, perem vagy kiszögellés.
A hétköznapi nyelvben leggyakrabban az ablak alsó részén található lapot értjük alatta. A külső ablakpárkány elvezeti az esővizet és védi a homlokzatot, a belső párkány vagy könyöklő pedig lezárja az ablak és a fal találkozását, valamint használható rakodófelületként.
Építészeti értelemben a párkány a homlokzat tagolására, lezárására és díszítésére is szolgálhat. Természeti környezetben a sziklafalból kiugró keskeny peremet szintén párkánynak nevezzük.
További szakmai olvasnivaló
Új magyar etimológiai szótár: a párkány szó története, korai előfordulásai és német nyelvi eredete.
Magyar Építéstechnika: a külső és belső ablakpárkányok feladata, anyagai és a hibás beépítés következményei.
Építészeti alapfogalmak: a homlokzati párkányok, főpárkányok, övpárkányok és vízorrok szakmai magyarázata.
« Vissza a szójegyzékbe