Elévülés

« Back to Glossary Index

Az „elévülés” két fő területen használatos:

  1. Polgári jog: Itt az elévülés azt jelenti, hogy bizonyos idő elteltével a jogosult nem érvényesítheti követelését bíróságon, ha az adós (kötelezett) az elévülésre hivatkozik.
  2. Büntetőjog: Ebben az esetben az elévülés azt jelenti, hogy bizonyos idő elteltével a bűncselekményért már nem lehet büntetőeljárást indítani vagy folytatni.

Az elévülés szó eredete

A latin „praescriptio” szóból ered, amelynek jelentése ‘előírás’, ‘határidő’. Az elévülés fogalma régi jogi tradíciókra vezethető vissza, és már a római jogban is jelen volt, ahol bizonyos jogok és kötelezettségek idővel való megszűnését írták elő.

Példamondatok

  1. „A szolgáltatás díjának követelése az adós ellen öt év után elévült, így a bíróság elutasította a keresetet.”
  2. „A lopásért indított büntetőeljárás elévülési ideje Magyarországon tíz év.”
  3. „Az elévülésre hivatkozva a vádlott sikeresen kerülte el a peres eljárást.”

Az elévülés részletei, mint az elévülési idők hossza és azok kezdőpontja, a jogszabályokban vannak meghatározva, és esetenként jelentősen is változhatnak.

Kapcsolódó cikkek

« Vissza a szójegyzékbe