Az „elévülés” két fő területen használatos:
- Polgári jog: Itt az elévülés azt jelenti, hogy bizonyos idő elteltével a jogosult nem érvényesítheti követelését bíróságon, ha az adós (kötelezett) az elévülésre hivatkozik.
- Büntetőjog: Ebben az esetben az elévülés azt jelenti, hogy bizonyos idő elteltével a bűncselekményért már nem lehet büntetőeljárást indítani vagy folytatni.
Az elévülés szó eredete
A latin „praescriptio” szóból ered, amelynek jelentése ‘előírás’, ‘határidő’. Az elévülés fogalma régi jogi tradíciókra vezethető vissza, és már a római jogban is jelen volt, ahol bizonyos jogok és kötelezettségek idővel való megszűnését írták elő.
Példamondatok
- „A szolgáltatás díjának követelése az adós ellen öt év után elévült, így a bíróság elutasította a keresetet.”
- „A lopásért indított büntetőeljárás elévülési ideje Magyarországon tíz év.”
- „Az elévülésre hivatkozva a vádlott sikeresen kerülte el a peres eljárást.”
Az elévülés részletei, mint az elévülési idők hossza és azok kezdőpontja, a jogszabályokban vannak meghatározva, és esetenként jelentősen is változhatnak.
Kapcsolódó cikkek
- Elévülés (tartozás elévülése) – Minden egy helyen, amit az adósság elévülésről tudni kell.
- Elévülés, adósságrendezés, végrehajtási ügyvéddel – Banki Hitelkárosultak